Post by violet on Aug 22, 2008 12:38:06 GMT 1
Név: Violet Beauty
Nem: Nő
Kor: 72 év
Látszólagos kor: 18 év
Klán: Kamarilla
Meggyőződés: Brujah
Ösvény: A Tisztesség Összhangjának ösvénye
Diszciplínák: Gyorsaság, Jelenlét, Öserö, Szívósság, Jelenés, Bestia
Felszerelés: 9mm-es kéz fegyver, mobil telefon, dobó tőrök
Kinézet: Hosszú, derékig érő, hullámos, nem túl sötét barna haj, kék szem, 165 cm magas, kecses testalkatú, sportos lány. A ruházata: fekete bőr nadrág, lila hátul cipzáros fűző, amely nem sokkal a melle alá ér és fordított V alakban a széle a csípőjéig ér és hosszú fekete bőrkabát, amit attól kapott, aki vámpírrá tette. A tekintete olykor hideg, de a legtöbbször meleg és barátságos.
Jellem: Többnyire barátságos, mosolygós lánynak látszik, de ha harcba keveredik onnantól nincs könyörület. Képes néha kínos, bár többnyire inkább veszélyes érzelmi kitörésekre, ami nem éppen előnyös oldala. Felettébb megbízható egyéniség. Megveti a gyávaságot és a hazugságot, néha nyers, de gyakran „kerülgeti a forró kását” és félre beszél.
Előtörténet: Magyarországon születtem egy vidéki kis városkában, 1935-ben. Volt két testvérem egy nővérem és egy húgom. A szüleimmel nem voltam túl jó viszonyban, sőt ha őszinte akarok lenni az egész családból úgy, ahogy van, ki lógtam, ami nem kis bűntudatot ébresztett bennem akkoriban. Éppen csak befejeztem a középiskolát, mikor úgy döntöttem, hogy elhagyom a családi fészket és szerencsét próbálok a városban. 1953. június 17.-én Hétfőn elindultam a városba. A XIII. kerületben béreltem ki egy kis lakást. Szinte semmi nem volt benne egy kis konyhát, fürdőszobát és lakószobát leszámítva. A lakószobában egy ágy volt, egy szekrény és egy asztal, semmi több, nem mintha kellett volna. Pénzem szinte semmi nem maradt miután ki fizettem az első évre a bérleti díjat. Három napra rá, hogy a városba jöttem üzenetet kaptam, hogy a családi ház leégett és az egész családom oda veszett a tűzben. Az üzenetet el sem olvastam teljesen, amint ahhoz a részhez értem, hogy a családom is bent égett eldobtam a levelet és elszaladtam, mint ha ez bármin változtatott volna. Csak futottam sírva a városban, mikor egyszer csak egy sötét sikátorban találtam magam. Nem érdekeltek a bűzlő szemetes ládák a házfalaknál, melléjük ültem és zokogtam. Egy idő kis idő múlva a zokogástól mély álomba merültem. Mikor fölébredtem egy férfi állt velem szemben és meredten bámult rám. Azt mondta, hogy én vagyok a kiválasztott. Engem akkor komolyan nem érdekelt, hogy mi lesz velem, így mindenbe bele egyeztem, akár meg is ölhetett volna, de nem azt tette. Vámpírrá tett. Évekig tanított és segített életben maradni, de egyszer megölték. Valaki megölte, a mai napig nem tudom, hogy ki, de bosszút esküdtem és ha megtalálom, aki tette az, bizonyosan meghal. Az összes vagyona rám szállt, ami nem kis összeg volt, így pénzben sem szűkölködöm, viszont már nincs állandó lakhelyem, padlásokon, üres lakásokban, pincékben és egyéb kihalt helyeken rejtőzködöm.
Nem: Nő
Kor: 72 év
Látszólagos kor: 18 év
Klán: Kamarilla
Meggyőződés: Brujah
Ösvény: A Tisztesség Összhangjának ösvénye
Diszciplínák: Gyorsaság, Jelenlét, Öserö, Szívósság, Jelenés, Bestia
Felszerelés: 9mm-es kéz fegyver, mobil telefon, dobó tőrök
Kinézet: Hosszú, derékig érő, hullámos, nem túl sötét barna haj, kék szem, 165 cm magas, kecses testalkatú, sportos lány. A ruházata: fekete bőr nadrág, lila hátul cipzáros fűző, amely nem sokkal a melle alá ér és fordított V alakban a széle a csípőjéig ér és hosszú fekete bőrkabát, amit attól kapott, aki vámpírrá tette. A tekintete olykor hideg, de a legtöbbször meleg és barátságos.
Jellem: Többnyire barátságos, mosolygós lánynak látszik, de ha harcba keveredik onnantól nincs könyörület. Képes néha kínos, bár többnyire inkább veszélyes érzelmi kitörésekre, ami nem éppen előnyös oldala. Felettébb megbízható egyéniség. Megveti a gyávaságot és a hazugságot, néha nyers, de gyakran „kerülgeti a forró kását” és félre beszél.
Előtörténet: Magyarországon születtem egy vidéki kis városkában, 1935-ben. Volt két testvérem egy nővérem és egy húgom. A szüleimmel nem voltam túl jó viszonyban, sőt ha őszinte akarok lenni az egész családból úgy, ahogy van, ki lógtam, ami nem kis bűntudatot ébresztett bennem akkoriban. Éppen csak befejeztem a középiskolát, mikor úgy döntöttem, hogy elhagyom a családi fészket és szerencsét próbálok a városban. 1953. június 17.-én Hétfőn elindultam a városba. A XIII. kerületben béreltem ki egy kis lakást. Szinte semmi nem volt benne egy kis konyhát, fürdőszobát és lakószobát leszámítva. A lakószobában egy ágy volt, egy szekrény és egy asztal, semmi több, nem mintha kellett volna. Pénzem szinte semmi nem maradt miután ki fizettem az első évre a bérleti díjat. Három napra rá, hogy a városba jöttem üzenetet kaptam, hogy a családi ház leégett és az egész családom oda veszett a tűzben. Az üzenetet el sem olvastam teljesen, amint ahhoz a részhez értem, hogy a családom is bent égett eldobtam a levelet és elszaladtam, mint ha ez bármin változtatott volna. Csak futottam sírva a városban, mikor egyszer csak egy sötét sikátorban találtam magam. Nem érdekeltek a bűzlő szemetes ládák a házfalaknál, melléjük ültem és zokogtam. Egy idő kis idő múlva a zokogástól mély álomba merültem. Mikor fölébredtem egy férfi állt velem szemben és meredten bámult rám. Azt mondta, hogy én vagyok a kiválasztott. Engem akkor komolyan nem érdekelt, hogy mi lesz velem, így mindenbe bele egyeztem, akár meg is ölhetett volna, de nem azt tette. Vámpírrá tett. Évekig tanított és segített életben maradni, de egyszer megölték. Valaki megölte, a mai napig nem tudom, hogy ki, de bosszút esküdtem és ha megtalálom, aki tette az, bizonyosan meghal. Az összes vagyona rám szállt, ami nem kis összeg volt, így pénzben sem szűkölködöm, viszont már nincs állandó lakhelyem, padlásokon, üres lakásokban, pincékben és egyéb kihalt helyeken rejtőzködöm.