Post by Lord Shyr Kahn on Jul 9, 2006 14:59:12 GMT 1
Név: Szarvasi Tamás
Nem: férfi
Kor: 72
Látszólagos kor: 32
Klán: Tremere
Meggyõzõdés: Kamarilla
Õsvény: Emberség
Diszciplínák: Uralom, Taumaturgia, Jelenés
Felszerelés: egy elixir vitae, egy díszes ősi elefántcsontból készült tőr (30 cm hosszú pengével és egy hatalmas rubinttal a nyele végén)
Kinézet:
Kicsit beesett szem, ugynakkor értelmes és fiatalos arc (lásd az avatarom képét). Barna szemek. A hatvanas évek divatját követve félhosszú és hátrafésült barna színű haj. Kisportolt inkább nyúlánk, mint tömör testalkat. Testmagasság: 181 cm. Súly 76 kg. A bal honalja alatt vízszintesen egy 5 cm hosszú sebhely található. Általában sötét felsőt (vékony pulóvert vagy garbót) és sötét vászonnadrágot visel, ami elegáns külsőt mutat.
Jellem:
Türelmes, hajlamos a sok spekulációra, ugyanakkor kényesebb szituációkban ösztönös és intuitív jellem. Hamar belerázódik az éelet ritmusába.
Elõtörténet:
1936-ban született Szegeden egy előkelő értelmiségi családba. A szülei kezdettől fogva önttudatos, sokat gondolkodó és tanult emberré próbálták formálni. Gyerekkorában sokat tanult és sporttolt. Kitűnővel érettségizett és diplomázott, valamint a magaviselete is példás volt. Szeretett/szeret sokat olvasni. Egyetemista korában (amelyet szintén Szegeden végzett, történelem szakosként) gyakran éjszaka is a könyvtárban ült és bújta a könyveket, de nem feledkezett meg a teste edzéséről sem, ezért gyakran futott és focizott társaival. Mint végzős hallgató egy februári napon későn éjszaka indult haza az albérletébe (ugyanis szüleitől már az egyetem első évében elköltözött), amikor hirtelen a Dóm téren halk zajokat hallott. Mivel egészséges önbizalma volt és bátorságban sem volt hijján, ezért elindult a halk zajok felé, amik egy sötét tartóoszlop mögül jöttek. Pechére egy három tagú bandába botlott, akik kisebb ürügy nélkül belekötöttek. Késsel megvágták a bal hóna alatt és alaposan megrúgdosták, megverték, pénzét és iratait ellopták. Tamás alig tudott járni, ám sikerült behúzódnia egy kapualj alá, ami a kémiai intézetbe nyílt. Érdekes módon ezen az éjszakai órán a kapu nyitva volt és talán ennek köszönheti, hogy nem fagyott meg, mert azon az estén kiváltképpen hideg és fagyos volt a levegő. A sötét intézet bár riasztónak tűnt, ám a támadástól erejét vesztve nem tehetett mást, mint meghúzta magát éjszakára, remélve, hogy a korán érkezők még azelőtt észre veszik mielőtt menthetetlenül elvérzik. Már majdnem elaludt a lépcsőház egy sötét sarkában, amikor lépéseket hallott a felvezető lépcső felől. Leérkezett valaki!!! Ez a valaki egy többnyire magányosan élő Tremere volt, akit az összes szegedi vértestvér jól ismert. A neve: Freiesz Róbert. Könnyű prédát szimatolva először vacsorának nézte Tamást, ám később úgy döntött (talán azért is mert előtte már jól lakott), hogy ghoulnak fogja használni a sebesült ifjút, hogy mindennapos ügyeit könnyebben el tudja intézni. Szarvasi azt az éjszakát soha nem felejti el. Az ijedtség és a rémület után a vér amit kapott olyan erővel töltötte fel, amiről előtte nem is álmodhatott. Az elkövetkező mintegy tíz évben kisebb surlódásokkal ugyan, de jól szolgálta és sokat tanult mesterétől. Freiesz látta, hogy ghouljának kiváló esze van és nagyon könnyen tanul, ezért - a vértestvérek szemével kevésnek mondható - tíz év után engedélyt kért a Hercegtől, hogy fiává fogadja. Tamás újjászületett és, mint Tremere Ifjú gyorsan belenőtt az éjszaka világába illetve a Tremere-k világába. Gyakran ment rituálékra és gyűlésekre a szegedi kápolnába. Sok kutatást végzett. Atyjának köszönhetően nem a legtöb Tremere által használt vérösvényt tanulta meg, hanem az Elme művészetét. A kutatásai során egyre erősebb lett 1992-ben a nagy szegedi vérháborúban atyja és nagyon sok Tremere meghalt a Szabbat folyamatos és nagy erejű támadásaiban. Elhatározta, hogy a biztonságosabbnak tűnő Budapesten folytatja az életét. A megmaradt Tremere szervezet elengedte Budapestre. Ebben az éveben pár nappal ezelőtt Tamás a végső halálba küldött egy szörnyeteget (akitől a díszes ókori csonttőrt is szerezte, amit feltehetőleg a bőr és rugalmasabb dolgok metszésére kivállóan lehet használni), azóta a Tzimisce-k felbéreltek egy asszamita bérgyilkost Tamás elpusztítására. Eddig még sikerült meghúznia magát Szarvasinak, de sajnos bárhol előbukkanhat a rejtelmes üldözője. Szarvasi Tamás kész alkut kötni a Herceggel, hogy védelmet kérjen Budapest utcáira...
Nem: férfi
Kor: 72
Látszólagos kor: 32
Klán: Tremere
Meggyõzõdés: Kamarilla
Õsvény: Emberség
Diszciplínák: Uralom, Taumaturgia, Jelenés
Felszerelés: egy elixir vitae, egy díszes ősi elefántcsontból készült tőr (30 cm hosszú pengével és egy hatalmas rubinttal a nyele végén)
Kinézet:
Kicsit beesett szem, ugynakkor értelmes és fiatalos arc (lásd az avatarom képét). Barna szemek. A hatvanas évek divatját követve félhosszú és hátrafésült barna színű haj. Kisportolt inkább nyúlánk, mint tömör testalkat. Testmagasság: 181 cm. Súly 76 kg. A bal honalja alatt vízszintesen egy 5 cm hosszú sebhely található. Általában sötét felsőt (vékony pulóvert vagy garbót) és sötét vászonnadrágot visel, ami elegáns külsőt mutat.
Jellem:
Türelmes, hajlamos a sok spekulációra, ugyanakkor kényesebb szituációkban ösztönös és intuitív jellem. Hamar belerázódik az éelet ritmusába.
Elõtörténet:
1936-ban született Szegeden egy előkelő értelmiségi családba. A szülei kezdettől fogva önttudatos, sokat gondolkodó és tanult emberré próbálták formálni. Gyerekkorában sokat tanult és sporttolt. Kitűnővel érettségizett és diplomázott, valamint a magaviselete is példás volt. Szeretett/szeret sokat olvasni. Egyetemista korában (amelyet szintén Szegeden végzett, történelem szakosként) gyakran éjszaka is a könyvtárban ült és bújta a könyveket, de nem feledkezett meg a teste edzéséről sem, ezért gyakran futott és focizott társaival. Mint végzős hallgató egy februári napon későn éjszaka indult haza az albérletébe (ugyanis szüleitől már az egyetem első évében elköltözött), amikor hirtelen a Dóm téren halk zajokat hallott. Mivel egészséges önbizalma volt és bátorságban sem volt hijján, ezért elindult a halk zajok felé, amik egy sötét tartóoszlop mögül jöttek. Pechére egy három tagú bandába botlott, akik kisebb ürügy nélkül belekötöttek. Késsel megvágták a bal hóna alatt és alaposan megrúgdosták, megverték, pénzét és iratait ellopták. Tamás alig tudott járni, ám sikerült behúzódnia egy kapualj alá, ami a kémiai intézetbe nyílt. Érdekes módon ezen az éjszakai órán a kapu nyitva volt és talán ennek köszönheti, hogy nem fagyott meg, mert azon az estén kiváltképpen hideg és fagyos volt a levegő. A sötét intézet bár riasztónak tűnt, ám a támadástól erejét vesztve nem tehetett mást, mint meghúzta magát éjszakára, remélve, hogy a korán érkezők még azelőtt észre veszik mielőtt menthetetlenül elvérzik. Már majdnem elaludt a lépcsőház egy sötét sarkában, amikor lépéseket hallott a felvezető lépcső felől. Leérkezett valaki!!! Ez a valaki egy többnyire magányosan élő Tremere volt, akit az összes szegedi vértestvér jól ismert. A neve: Freiesz Róbert. Könnyű prédát szimatolva először vacsorának nézte Tamást, ám később úgy döntött (talán azért is mert előtte már jól lakott), hogy ghoulnak fogja használni a sebesült ifjút, hogy mindennapos ügyeit könnyebben el tudja intézni. Szarvasi azt az éjszakát soha nem felejti el. Az ijedtség és a rémület után a vér amit kapott olyan erővel töltötte fel, amiről előtte nem is álmodhatott. Az elkövetkező mintegy tíz évben kisebb surlódásokkal ugyan, de jól szolgálta és sokat tanult mesterétől. Freiesz látta, hogy ghouljának kiváló esze van és nagyon könnyen tanul, ezért - a vértestvérek szemével kevésnek mondható - tíz év után engedélyt kért a Hercegtől, hogy fiává fogadja. Tamás újjászületett és, mint Tremere Ifjú gyorsan belenőtt az éjszaka világába illetve a Tremere-k világába. Gyakran ment rituálékra és gyűlésekre a szegedi kápolnába. Sok kutatást végzett. Atyjának köszönhetően nem a legtöb Tremere által használt vérösvényt tanulta meg, hanem az Elme művészetét. A kutatásai során egyre erősebb lett 1992-ben a nagy szegedi vérháborúban atyja és nagyon sok Tremere meghalt a Szabbat folyamatos és nagy erejű támadásaiban. Elhatározta, hogy a biztonságosabbnak tűnő Budapesten folytatja az életét. A megmaradt Tremere szervezet elengedte Budapestre. Ebben az éveben pár nappal ezelőtt Tamás a végső halálba küldött egy szörnyeteget (akitől a díszes ókori csonttőrt is szerezte, amit feltehetőleg a bőr és rugalmasabb dolgok metszésére kivállóan lehet használni), azóta a Tzimisce-k felbéreltek egy asszamita bérgyilkost Tamás elpusztítására. Eddig még sikerült meghúznia magát Szarvasinak, de sajnos bárhol előbukkanhat a rejtelmes üldözője. Szarvasi Tamás kész alkut kötni a Herceggel, hogy védelmet kérjen Budapest utcáira...