Post by Roba Kee on Jun 5, 2006 21:23:15 GMT 1
Név: Roba Kee
Nem: nő
Kor: 49
Látszólagos kor: 17
Klán: Malkavita
Meggyőződés: őőő.. elvileg Kamarilla, gyakorlatilag nem érdekli. Nem kezd el nyílt utcán vámpírokról fecsegni. Na persze.. ki hinne neki...?
Ösvény: Emberség
Diszciplínák: Fátyol, Jelenés, Gyorsaság
Felszerelés: .. haj, csinos pofi? Nincs fegyvere, és noha ért egy kicsit a lőfegyverekhez és a pofozkodáshoz, inkább menekül. Amit mindig magánál hord, egy kaméleonra hasonlító plüssállatka. Látszik, hogy saját készítésű. No meg ruhája van.
Kinézet: Mit is látsz, ha reá esik pilantásod? Egy bolond kislányt, elkoszolódott régen kinyúlt polóban (rajta felirat: Áj em Joda). Hogy a ruha alatt mi van? Hümm, az egy teljesen másik kategória, lévén nagyo is tetszetős látvány a hölgyemény. Középmagas termet, átlagosnak tűnik. Szőke, göndör haját töbnyire két copfba fogja. Tekintetében játszik olykor a tört elme varázsa
Jellem: Roba.. igazán érdekes jellem. Tudathasadásos. Az egyik része egy nagyon kedves, fel nem fogott tehetség, aki ugyan nagyszájú, de kedves és aranyos. Megnyerően bájos. Énje egy része ugyanakkor egy kéjvágyó szörnyeteg, aki fájdalmat akar fájdlomra halmozni.. Mind máson.. mind magán. És mindkettőben ott lapul egy meg nem magyarázható erő: a Látás.
Fóbiásan retteg a kígyóktól, Függő a vér adrenalin tartalmára.. Viszont az akarata vasból van. //És Háttérként fel van neki véve egy négyes szintű mentor
//
Elõtörténet: Debrecenben született, anyja kígyótermészete miatt. Tekintve, hogy azért fogant meg, hogy anyuci révegye apucit a házasságra. Apuja mondhatni ezért nem igazán kedvelte a kis férget a családban, amikor találkozott vele általában egy taslit mutatott be szeretete zálogául neki. Anyja foglalkozását tekintve. Hümm, mondhatni lenge erkölcsű nőként.. titkárnő volt. Apja pedig a házasság után focistadion fűnyíró/hivatásos sörivó/kocsmatöltelék.
Az otthoni barátságos légkör miatt rengeteget csatangolt, kóricált, és néha megverte a nála kisebbeket (és jómódúbbakat) zsenpénzkiegészítés gyanánt. Előfordult, hogy kerülte az iskolát, ha nem volt kedve papírrepülőt hajtogatni és utána a tanár képét nézegetni, ahogy épp kiosztják, meg majd szólnak a szüleinek.
17 eszetndősen a helyi kisvagány macája volt. Múlttalan, jelenttelen, jövőtlen újvilági kislány volt.. Aztán minden megváltozott. Apja tüdőrákban meghalt, anyja pedig szemmel láthatóan beleőrült ebbe.. Felköltöztek Budapestre. A kislány elhatározza, hogy új életet kezd, megpróbál beilleszkedni, és tanulni. Ekkor készült az ominózus plüssállatka is. Egy darabig minden hepi is volt, de aztán az anyja egyszer csak nem jött haza. Egy árokban találták, lecsupaszítva, kivéreztetve.
Becsapottnak érezte magát, és elárultnak, maga kereste a halálát, ha nem is lett öngyilkos. És egyszer valaki rá is talált.
Egy utcasarkon vett észre egy alakot, aki épp eldobja magától az erre már ismert sarki kényeztetőt. Utána indult, de elhagyta. A rákövetkező estén mosolygott rá ugyanaz az ismeretlen, de most bevárta őt.
Hogy mi történt aztán? A kislány megjárt a Poklot és a Menyországot, végigkövette Dante útját, de őt senki sem kísérte. Még Dis városa sem fogadta be, és friss vérrel a szájában ébredt. Hogy ki volt ő? Mi volt ő? Elfeledte. Minden sérelmet, mely eddig érte, minden fájdalmat, melyet eddig átélt. Látnok/Deviáns.. Tudta, hogy mi a következő lépés: Vért akart, és nagyban megkönnyítette a dolgát egy arrajáró, aki csak elterült ki nem használt kislányt látott. Roppanás, szörcsögés. Hogy mit akart? Rájönni, mi ő, ki ő. Menedéket egy lepukkant javítóintézet pincéjében lelt, ahol hamar összebarátkozott az egyik kaszáspókkal. Rengeteget mesél neki, a különös álmairól, és a pók mindig türelmesen meghallgatja.. Hát nem egy igaz barát? És hogy mit csinált 30 éven keresztül..? Túlélt.
Neve: Ez volt az első szó, ami eszébe jutott, mikor megpróbált rájönni, ki ő.
Nem: nő
Kor: 49
Látszólagos kor: 17
Klán: Malkavita
Meggyőződés: őőő.. elvileg Kamarilla, gyakorlatilag nem érdekli. Nem kezd el nyílt utcán vámpírokról fecsegni. Na persze.. ki hinne neki...?
Ösvény: Emberség
Diszciplínák: Fátyol, Jelenés, Gyorsaság
Felszerelés: .. haj, csinos pofi? Nincs fegyvere, és noha ért egy kicsit a lőfegyverekhez és a pofozkodáshoz, inkább menekül. Amit mindig magánál hord, egy kaméleonra hasonlító plüssállatka. Látszik, hogy saját készítésű. No meg ruhája van.
Kinézet: Mit is látsz, ha reá esik pilantásod? Egy bolond kislányt, elkoszolódott régen kinyúlt polóban (rajta felirat: Áj em Joda). Hogy a ruha alatt mi van? Hümm, az egy teljesen másik kategória, lévén nagyo is tetszetős látvány a hölgyemény. Középmagas termet, átlagosnak tűnik. Szőke, göndör haját töbnyire két copfba fogja. Tekintetében játszik olykor a tört elme varázsa
Jellem: Roba.. igazán érdekes jellem. Tudathasadásos. Az egyik része egy nagyon kedves, fel nem fogott tehetség, aki ugyan nagyszájú, de kedves és aranyos. Megnyerően bájos. Énje egy része ugyanakkor egy kéjvágyó szörnyeteg, aki fájdalmat akar fájdlomra halmozni.. Mind máson.. mind magán. És mindkettőben ott lapul egy meg nem magyarázható erő: a Látás.
Fóbiásan retteg a kígyóktól, Függő a vér adrenalin tartalmára.. Viszont az akarata vasból van. //És Háttérként fel van neki véve egy négyes szintű mentor
//Elõtörténet: Debrecenben született, anyja kígyótermészete miatt. Tekintve, hogy azért fogant meg, hogy anyuci révegye apucit a házasságra. Apuja mondhatni ezért nem igazán kedvelte a kis férget a családban, amikor találkozott vele általában egy taslit mutatott be szeretete zálogául neki. Anyja foglalkozását tekintve. Hümm, mondhatni lenge erkölcsű nőként.. titkárnő volt. Apja pedig a házasság után focistadion fűnyíró/hivatásos sörivó/kocsmatöltelék.
Az otthoni barátságos légkör miatt rengeteget csatangolt, kóricált, és néha megverte a nála kisebbeket (és jómódúbbakat) zsenpénzkiegészítés gyanánt. Előfordult, hogy kerülte az iskolát, ha nem volt kedve papírrepülőt hajtogatni és utána a tanár képét nézegetni, ahogy épp kiosztják, meg majd szólnak a szüleinek.
17 eszetndősen a helyi kisvagány macája volt. Múlttalan, jelenttelen, jövőtlen újvilági kislány volt.. Aztán minden megváltozott. Apja tüdőrákban meghalt, anyja pedig szemmel láthatóan beleőrült ebbe.. Felköltöztek Budapestre. A kislány elhatározza, hogy új életet kezd, megpróbál beilleszkedni, és tanulni. Ekkor készült az ominózus plüssállatka is. Egy darabig minden hepi is volt, de aztán az anyja egyszer csak nem jött haza. Egy árokban találták, lecsupaszítva, kivéreztetve.
Becsapottnak érezte magát, és elárultnak, maga kereste a halálát, ha nem is lett öngyilkos. És egyszer valaki rá is talált.
Egy utcasarkon vett észre egy alakot, aki épp eldobja magától az erre már ismert sarki kényeztetőt. Utána indult, de elhagyta. A rákövetkező estén mosolygott rá ugyanaz az ismeretlen, de most bevárta őt.
Hogy mi történt aztán? A kislány megjárt a Poklot és a Menyországot, végigkövette Dante útját, de őt senki sem kísérte. Még Dis városa sem fogadta be, és friss vérrel a szájában ébredt. Hogy ki volt ő? Mi volt ő? Elfeledte. Minden sérelmet, mely eddig érte, minden fájdalmat, melyet eddig átélt. Látnok/Deviáns.. Tudta, hogy mi a következő lépés: Vért akart, és nagyban megkönnyítette a dolgát egy arrajáró, aki csak elterült ki nem használt kislányt látott. Roppanás, szörcsögés. Hogy mit akart? Rájönni, mi ő, ki ő. Menedéket egy lepukkant javítóintézet pincéjében lelt, ahol hamar összebarátkozott az egyik kaszáspókkal. Rengeteget mesél neki, a különös álmairól, és a pók mindig türelmesen meghallgatja.. Hát nem egy igaz barát? És hogy mit csinált 30 éven keresztül..? Túlélt.
Neve: Ez volt az első szó, ami eszébe jutott, mikor megpróbált rájönni, ki ő.
