Post by Endkrol Freczko on Aug 3, 2006 16:24:44 GMT 1
És ím Budapest nyolcadik kerülete. Az amúgy nem túl szép városnegyed, tele különféle, már kínézetéről is rosszat megálapítandó alakokkal, prostitúciót vezénylő perverzekkel, néha egy-egy drogkereskerdő és nem utolsósorban egy korántsem teljesen ép elméjű alak. Lakhelye egy lepukkant albérleti szállás. Minden nap ugyanaz. A szomszédai veszekednek, vagy néha a testi szeretkezés hangja hallatszik át a vékony, omladozásnak indult falakon. A fiatalember, ki ezen a szörnyű helyen lakik, élvezi ezeknek a hangok"andalító"hatásait. Azért is költözött ide, ebbe a lepukkant, háromemeletes lakásba. A szállása undorító látványt nyújt bámilyen élő létformának. Kivéve a csótányoknak és az ifjúnak, ki itt lakik. A kétszobás lakhely, nem is, egérlyukban a konyha nyújtott a legroszabb látványt. Ütések nyomai vannak a falakon, néhol egy-két karmolásé. A padlón vérnyomok. A mosogatóban néhány kés van, amire már rászáradt a vér. Mindenhol be vannak deszkázva az ablakok, így örökös sötétség honol a szálláson. A hálóhelységben nincs egy bútor se! Csak egy régi, szétcincált matrac. A konyhába sincsen semmi, csak a beépített bútorok, mint például egy kisebb szekrény, amin most egy pár desert eagle fekszik nyugodtan. A konyha padlóján a fiatalember fekszik, keze véres. A saját vérétől. Megint eluralkodott elméjén a Fenevad. Nem tud már ellenszegülni neki, így többször kezd dühöngeni, ami meglátszik a falakon is. Amikor rátör, mindig azok az emlékek töernek rá, ami már lassan hetven éve történt. Igen. Ő vámpír volt. Malkavita. Neve Endkrol Freczko. Kinézete húsz éve nem változott, legtöbb érzelmei teljesen elhaltak...Kivéve a gyűlölet. ahogy feküdt Endkrol, a magában szóló hang már jelezte, valami készül Budapest
városában, amit nem szabad félválról venni. Még nem tudta, hogy mi, de abban biztos volt, hogy sokan kezdtek már így is mozgolódni. Egyenlőre még nem hallott mostanában arról, hogy egy vámpír megtámadt volna egy másikat, viszont közeledett már az idő. Pontosabban a hang ezt súgta, és ő vakon követi minden szavát.
Lassan feltápászkodott és egy szép kis szidalmat küldött az oroszokra,miközben elindult és zsebrevágta földig érő ballonkabátjába két kedvenc pisztoját. Nem volt sok töltény a tárban, plusz tárat pedig még nem vett. Nála a vevés egyenlő azzal, hogy megfenyeget valakit és elveszi annak a pénzét, így abból a pénzből szerzi be. Lassan odalgott lakásában, néha-néha megállt és figyelt. Hallgatta a kint lévő eseményeket, és várta, hogy elmúljanak a kintről jövő zajok. Sosem szerette a túlzott társaságot. Főleg azért, mert mindenkit orosznak látott. Sosem szerette őket. Sosem!
városában, amit nem szabad félválról venni. Még nem tudta, hogy mi, de abban biztos volt, hogy sokan kezdtek már így is mozgolódni. Egyenlőre még nem hallott mostanában arról, hogy egy vámpír megtámadt volna egy másikat, viszont közeledett már az idő. Pontosabban a hang ezt súgta, és ő vakon követi minden szavát.
Lassan feltápászkodott és egy szép kis szidalmat küldött az oroszokra,miközben elindult és zsebrevágta földig érő ballonkabátjába két kedvenc pisztoját. Nem volt sok töltény a tárban, plusz tárat pedig még nem vett. Nála a vevés egyenlő azzal, hogy megfenyeget valakit és elveszi annak a pénzét, így abból a pénzből szerzi be. Lassan odalgott lakásában, néha-néha megállt és figyelt. Hallgatta a kint lévő eseményeket, és várta, hogy elmúljanak a kintről jövő zajok. Sosem szerette a túlzott társaságot. Főleg azért, mert mindenkit orosznak látott. Sosem szerette őket. Sosem!